Új jelszó kérése
Termékajánló
Hírlevél
Házhozszállítás

Fizetési lehetőségek

Fizetési megoldás

Hírek

2015.05.26 0:07
Merida Scultura 2016: tovább csiszolták a szobrot
A Giro d’Italia rajtja előtt Sanremo környékén tesztelhettük a Lampre-Merida új team bringáját, a 2016-os Merida Sculturát, és a még könnyebb változatot, a Scultura 9000-est, amivel UCI-versenyen csak komoly mennyiségű ballasztot feltéve lehetne indulni…
 
 
Rohan az idő, a Merida karbon országúti csúcsmodellje már évtizedes múltra tekint vissza, de azóta is gondosan formálják, csiszolják a “szobrot” (a Scultura magyarul ezt jelenti). Persze 10 év során komoly fogyókúrára kényszerítették a profi mezőnyben, a kényelmes Flex-Stay támvillákat bioszálas karbonszövettel egészítették ki, s mivel nemrégiben dobogós volt a legrosszabb légellenállási mutatókkal rendelkező kerékpárok értékelésében, teljesen áttervezték aerodinamikai szempontok szerint is.
 
 
Amikor a Giro előtti Press Camp-en Jürgen Falke főkonstruktőrrel a 2016-os modellen eszközölt változásokról beszélgettünk, megegyeztünk benne, hogy mennyire jelentéktelenek a bringák aerodinamikájában mutatkozó különbségek mondjuk a kerékpáros pozíciójából adódó különbségekhez képest, de abban igaza volt, hogy minden Watt számít, és ha valamiben sereghajtónak számít adott modell – hiába kiválóak az egyéb mutatók – azon változtatni kell, ennek szellemében született meg a 4. generációs Scultura.
 
 
Ha pedig teljesen átterveznek egy kerékpárt, akkor nyilván meg kell próbálni a lehető legkönnyebbre építeni, Falke elmondása szerint az új Scultura éppen a használhatóság határán van ebből a szempontból. Ha 0,7 mm-nél is vékonyabb falvastagságot alkalmaztak volna, már annak is fennállna a veszélye, hogy például a profik által használt tetőtartók bilincsét megszorítva megroppanna a cső.  Maga a váz  önmagában – mérettől függően 700 és 800 gramm között nyom a mérlegen, és a villával együtt is megáll egy kilogramm környékén. Mindehhez élettartam garancia társul.
 
 
A fogyókúra ellenére a merevség/komfort mutatók is tovább javultak, a váz 400 különálló karbonlapból áll össze monocoque kialakítással. markáns változás még a korábbi modellhez képest, hogy hasonlóan a Reactóhoz a középrész mögé került a fék, ez a megoldás stabilabb és aerodinamikusabb, más kérdés, hogy az állítgatás macerásabb, és a bowdenek megfelelő elvezetését is nehezebb megoldani. (Ha már szóba került a Reacto, az aero kerékpárt is használja tovább a csapat, attól függően mi a célja adott versenyzőnek adott versenyen.)
 
 
Lévén a fék átköltöztetéséből adódóan ki lehetett spórolni a merevítőként is funkcionáló fékhidat a támvillák közül, hátul még kényelmesebb lett a Scultura, számomra egyébként a megnövekedett komfort tűnt fel leginkább az elődhöz képest. Ebben szerepet játszik az is, hogy az extra rövid – 400 mm-es – láncvillák megtartása mellett úgy alakították a vázat, hogy 25 mm-es gumikat is fogadjon (a korábbi Sculturába maximum 23 mm-es gumikkal szerelt kerekek fértek be, és már akkor is ügyesnek kellett lenni egy gyors kerékcseréhez).
 
 
A komplett kerékpár kényelmét a kerekek is fokozzák, a Team festéssel ellátott modellbe a Fulcrum új, közepes profilú karbonkerekei kerülnek, a könnyebb, 9000-es számú szériába pedig a DT Swiss hasonló kategóriájú karbonkerekei, mindkét esetben 25 mm-es peremes gumikkal szerelve. Mindezt kombinálva a 27,2-es karbon nyeregszárral és a kényelmes Prologo nyereggel valóban egy ritka komfortos high end országútit ismerhettünk meg az új Scultura személyében, a környék nem éppen tükörsima – a hazaihoz hasonló – hegyi útjain is bizonyított.
 
 
Egy tesztbringán a legkevésbé feltűnő jó tulajdonság a precíz kormányzás, irányíthatóság, ugyanis általában azt veszi észre hamarabb az ember, ha valami nem stimmel ebből a szempontból. Nos, a 2016-os Merida Scultura már az első komolyabb lejtőn remekül vizsgázott, pontosan arra megy – bármiféle bizonytalankodás, rezonancia nélkül – amerre a kormányt fordítod. A rosszabb minőségű útburkolaton ráadásul a kerékpár komfortossága is jól jött lefelé száguldva, gyakorlatilag pont azokon a pontokon tökéletesen merev, ahol kell és pont ott komfortos, ahol kell.
 
 
Versenyzésre szánt kerékpár lévén nem csak az irányíthatóság szempontjából kell vizsgálni a geometriát. Jurgen Falke nagy pirospontot kap amiért szembemenve a mai trendekkel hosszabb felsőcsővel illetve alacsonyabb homlokcsővel tervezik a különböző méreteket. Ez főleg a profik szempontjából fontos, akik konfekcióméretek közül választhatnak, így korábban nem voltak ritkák a kisebb méretű vázakra szerelt 150 mm-es stucnik sem a pelotonban… A profi versenyzők háta ugye jobban hajlik, alacsonyabban fognak, jobb légellenállású pozícióra törekszenek. Az új Scultura megadja ezt számukra.
 
 
Majdnem megfeledkeztem a tömegről, a Merida Scultura 9000-re felülve szinte repültem. Illetve kiállva is, hiszen a 6 kg alatti kerékpár a könnyű karbonkerekekkel tényleg rakétaként gyorsul, idén már egy korábbi tesztnél is feltűnt, hogy a mai 6 kg-os tömegadattal büszkélkedő high-end bringák új dimenziót képviselnek. Tételesen: a Scultura Team tömege 200 grammal van a 6,8 kg-os UCI-limit alatt, a Scultura 9000 súlyadata 6 kg alá megy, és a Merida kiad egy limitált szériát is – Scultura 9000 LTD – AX Lightness és egyéb tuningcuccokkal megspékelve, ami 4,6 kg-os tömegével a világ legkönnyebb szériában gyártott kerékpárja lesz.
 
 
A Meridánál sokat várnak a Tour magazin legújabb független összehasonlító versenyétől, ahol olyan bringákkal kell általában mérkőzni, mint a Cervelo R5, a Cannondale SuperSix EVO, a Trek Emonda vagy a Scott Addict. Magam is kíváncsi leszek az eredményre, mert ez a Scultura már azt a kategóriát képviseli, aminél „jobb” bringát már nem nagyon lehet gyártani. Hozzátenném, hogy „szebbet” igen, de használhatóság szempontjából jobbat nem nagyon, már ha valakinek valódi versenygépre van szüksége. A felhasználási területet maga az a tény is meghatározza, hogy ez a váz Ultegra alatti felszereltséggel nem lesz kapható, a két tesztelt változat mellett a Scultura 7000-E és a Scultura 6000 szerepel majd az étlapon.
 
 
Felszereltség: 2016-os tesztmodellekről lévén szó ez még változhat is, kereskedelmi forgalomban ősztől lesz elérhető a bringa.     A szettet illetően a sajtótáborban a kérdés csak ennyi volt: egy 6,5 kilogrammos teambike Dura Ace szettel, vagy egy 6 kilogrammos csúcsgép SRAM Reddel? Nos, hát maradjunk a Dura Ace-nél, már pont amikor kezdtem megszokni a Doube Tap váltást, azért csak ledobta a láncot a Red a tányérokról, pont a Milano-Sanremo-ról ismert Poggión, amikor a „médiafutam” hajrájához közeledtünk. Ok, persze, a lábak számítanak, sikerült is visszazárkózni, nem úgy mint szegény Andy Schlecknek anno a Tour de France-on…

A BikeMag cikke. Írta: Takács Tamás.
Az eredeti cikk itt olvasható.